Kiss Mihály: A Meliánus Gnatereth paizsának megrontója, 1799 (benne: Helmeczi: Igazság pajzsa, 1741)
A barokk korban zajló Oltáriszentség-vita első komoly írásos emléke Bernárd Pál „ Lelki beszélgetés” című munkája, amely 1735-ben Kassán látott napvilágot. Erre Helmeczi István prédikátor (Melianus Gnatereth álnéven) 1741-ben az „ Igazság paizsa” című munkával szállt vitába, melyben a protestáns tanítást helyezi szeme a katolikus felfogással. Helmeczi hivatkozik Bernárd Pál mellett egy másik, az Oltáriszentségről élőszóban prédikáló „ ferences páterre” is, akit azonban nem nevez meg. Ő a kor híres szónoka, Kelemen Didák, aki egyben Bernárd művének kiadója is (ő maga pedig a „ Búzafejek” című prédikáció-gyűjteménye okán lehet ismert a mai olvasó előtt). Helmeczi művére elsőként Gusztini (Gusztinyi) János nyitrai püspök felelt meg monumentális művével, „ Az üdvözség mannája” címmel, 1759-ben (ez tíz évvel később újabb kiadást ért meg). Az Oltáriszentségről írott könyvek mai napig egyik legnagyobb darabja egyaránt bemutatja a katolikus szentség teológiáját, dogmatikai és történeti érveket sorakoztat a református értelmezés ellenében, rendkívül alapos fejtegetései olvasmányosságát még a barokk körmondatok sem törik meg. A jezsuita Molnár János apologetikai műve (Helmeczire való hivatkozás nélkül) már a „ reformátusok paizsának megrontója” címmel jelent meg 1775-ben, Pozsonyban (Az Oltári szentségről és áldozatról, a reformátusok paizsa ellen, hármas könyv). Ebben az Oltáriszentség védelmezése mellett a protestáns érvelés hiányosságait, gyengeségeit kívánja megmutatni, jó adag iróniával fűszerezve (néhol Pázmány stílusát idéző „ kiszólásokkal” ). Végül 1799-ben Kiss Mihály nagyváradi kanonok ír könyvet „ A Melianus Gnatereth paizsának megrontója” címmel, melyben Helmeczi művét (a két bevezető levél kivételével) a maga teljes egészében idézi (cikkelyekre szedve), majd az egyes pontok után „ Felelet” néven hozza a maga ellenérveit.
Már Helmeczi nehezményezte, hogy az előtte szólók (Bernárd Pál és Kelemen Didák is – aki Bernárd művét nemcsak kiadta, de a magáét is részben ennek ihletésére írta) egyaránt Pázmány „ Kalauzából” kölcsönöznek érveket, alkalmasint akár szó szerinti idézetekkel élve (ez – tegyük hozzá – részben igaz a későbbiekben írókra, így főleg Molnárra, de Kiss Mihályra is). Jóllehet a barokk kor egészen máshogyan kezelte a kölcsönzés fogalmát mint ezt a mai ember érti, ám természetesen az érvek igazságát még egymás idézése sem rontja, ronthatja le.
Kiss Mihály műve nemcsak alaposságával, szellemességével, elejtett teológiai-dogmatikai magyarázatával (pl. a Miatyánkban imádkozott „ bocsásd meg a mi vétkeinket” következményei az egyedül a hit általi megigazulás kérdésére) kínál csemegét, hanem Helmeczi művének (legalábbis a törzszsöveg) egészének idézésével is úttörő kezdeményezés. Toldalékként szerepel a kötet végén a híres Bossuet egy rövid (13 oldalnyi) szemelvénye is (Hozzá-toldás), mintegy összefoglalásul. A teljes mű 795 oldal (ezzel szemben az „ Igazság paizsa” 464, Gusztini fólió-méretű könyve 853 oldal! ).
Korabeli (eredeti) félbőr kötésben, szép, megkímélt állapotban, restaurátor által penésztelenített előzéklapokkal, tiszta ívekkel. Szép, ritka darab.
Megnézhető és átvehető Budapesten, elsősorban az Örs vezér tere környékén, de megbészélés alapján másutt is. Kérésre természetesen postázom is.
Jelenlegi ára: 39 000 Ft
Az aukció vége: 2019-11-12 18:16 .
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése